D. Varga László
(* 1946. máj. 17. Deregnyő) Tanár, helytörténész, néprajzi szakíró. Nagykaposon érettségizett 1964-ben, az eperjesi Pedagógiai Főiskolán 1982-ben szerzett nevelői oklevelet. 1973– 1988-ban a nagykaposi Energetikai Szakközépiskola tanára, 1988–1990-ben a Zempléni Szó szerkesztője. Helytörténettel és néprajzi gyűjtéssel, elsősorban az Ung-vidék földrajzi neveivel, a hagyományos halászat...megnyit →
(* 1946. máj. 17. Deregnyő) Tanár, helytörténész, néprajzi szakíró. Nagykaposon érettségizett 1964-ben, az eperjesi Pedagógiai Főiskolán 1982-ben szerzett nevelői oklevelet. 1973– 1988-ban a nagykaposi Energetikai Szakközépiskola tanára, 1988–1990-ben a Zempléni Szó szerkesztője. Helytörténettel és néprajzi gyűjtéssel, elsősorban az Ung-vidék földrajzi neveivel, a hagyományos halászat...megnyit →
Részletek
(* 1946. máj. 17. Deregnyő) Tanár, helytörténész, néprajzi szakíró. Nagykaposon érettségizett 1964-ben, az eperjesi Pedagógiai Főiskolán 1982-ben szerzett nevelői oklevelet. 1973– 1988-ban a nagykaposi Energetikai Szakközépiskola tanára, 1988–1990-ben a Zempléni Szó szerkesztője. Helytörténettel és néprajzi gyűjtéssel, elsősorban az Ung-vidék földrajzi neveivel, a hagyományos halászat és állattartás, valamint a pásztorművészet vizsgálatával foglalkozik. – Fm. Földem és népe. Az Ung vidéke a hely- és földrajzi nevek tükrében (2003); A halászok világa. Hagyományos halászat az Ung, a Laborc és a Latorca folyón (2004); Életfordulók. Gyermekkor, házasságkötés, elhalálozás az Ung-vidéken (2006).
Deregnyő (Drahňov)
[caption id="attachment_490100" align="alignnone" width="300"] Deregnyő − az új ref. központ (GJ)[/caption] Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, az Ung folyó torkolatával szemben, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 982, ebből 495 (50,4%) magyar, 279 (28,4%) szlovák, 57 (5,8%) zsidó, 37...megnyit →
[caption id="attachment_490100" align="alignnone" width="300"] Deregnyő − az új ref. központ (GJ)[/caption] Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, az Ung folyó torkolatával szemben, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 982, ebből 495 (50,4%) magyar, 279 (28,4%) szlovák, 57 (5,8%) zsidó, 37...megnyit →
Részletek
Deregnyő. Lónyay-kastély (GJ)
Deregnyő − az új ref. központ (GJ)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, az Ung folyó torkolatával szemben, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 982, ebből 495 (50,4%) magyar, 279 (28,4%) szlovák, 57 (5,8%) zsidó, 37 (3,8%) roma; [2011] – 1352, ebből 627 (46,4%) roma, 299 (22,1%) magyar, 284 (21,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 947 (70,0%) magyar, 248 (18,3%) szlovák, 10 (0,7%) roma. V: [2011] – 441 ref., 299 r. k., 105 gör. kat., 4 ev. – A Lónyay-kastély 1812-ben, ref. temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban, r. k. (Urunk átváltozása) templomát 1990–91-ben emelték. 1991-ben ~n jött létre az Ungi ref. Egyházmegye Tanulmányi Központja, 1994 óta Református Újság címmel ref. havilapja jelenik meg. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Deregnyő − az új ref. központ (GJ)
Deregnyő − a deportáltak emléktáblája (GJ)
A második világháború alatt internált magyarok emléktáblája, Deregnyő
Deregnyő − Lónyay-kastély (GJ)
Koncsol László
(* 1936. jún. 1. Deregnyő - † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben...megnyit →
(* 1936. jún. 1. Deregnyő - † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben...megnyit →
Részletek
Koncsol László (ST)
(* 1936. jún. 1. Deregnyő – † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1975–1985 között szabadfoglalkozású író, 1985-től a dióspatonyi szövetkezet alkalmazásában a község és környékének helytörténésze. 1999-től a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke. 2001–2003-ban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke. 2002–2005-ben a Szlovákiai Ref. Keresztyén Egyház világi főgondnoka. – 1954-től publikál; irodalomkritikusként az 1960–1980-as években volt aktív, azóta főleg helytörténeti tanulmányokat és könyveket ír, szerkeszt. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozat elindítója és felelős szerkesztője. Jelentős műfordítói munkássága is. – Főbb díjai: Madách Imre-díj (1979, 1991); Fábry Zoltán-díj (1993); Bethlen Gábor-díj (1994); A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2001), A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002), Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2004), Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2005); Posonium Díj Életműdíja (2006); József Attila-díj (2008); Tőkés László-díj (2009); Magyar Örökség-díj (2014); Pro Patria díj (2021). – Fm. Kísérletek és elemzések (tan., 1978); Ívek és pályák (tan., 1981); Színmuzsika, fényvarázs (gyermekv., 1981); Vizesnapló (gyermekv., 1984); Nemzedékem útjain (esszék, tanulmányok, emlékezések,1988); Ütemező (v., 1990, 2003); Válogatott kritikai dolgozatok (1995); Csontok (versek, Dunaszerdahely, 2000); Vallató (interjúk, cikkek, 2002); A Csallóköz városai és falvai I–III. (2002–2005); Tegnap a Holnap után (tan., 2006); Csallóközi merülések (tanulmányok, esszék, 2007).
Koncsol László (FI)
Péter Mihály
(* 1867. máj. 12. Deregnyő, † 1932. dec. 30. Rimaszombat) Ref. püspök, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát. 1924-től a Tiszán-inneni Egyházkerület főjegyzője, 1930-tól püspöke volt Rimaszombatban. – Fm. Adatok a gálszécsi ref. egyház történetéhez (1903); A magyar ref. lelkipásztor a történelemben (1925); Papi...megnyit →
(* 1867. máj. 12. Deregnyő, † 1932. dec. 30. Rimaszombat) Ref. püspök, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát. 1924-től a Tiszán-inneni Egyházkerület főjegyzője, 1930-tól püspöke volt Rimaszombatban. – Fm. Adatok a gálszécsi ref. egyház történetéhez (1903); A magyar ref. lelkipásztor a történelemben (1925); Papi...megnyit →
Részletek
(* 1867. máj. 12. Deregnyő, † 1932. dec. 30. Rimaszombat) Ref. püspök, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát. 1924-től a Tiszán-inneni Egyházkerület főjegyzője, 1930-tól püspöke volt Rimaszombatban. – Fm. Adatok a gálszécsi ref. egyház történetéhez (1903); A magyar ref. lelkipásztor a történelemben (1925); Papi dolgozatok 1–2. (1927).
Református Újság
Egyházi folyóirat (Deregnyő, 1994). A Lónyay Gábor Polgári Társulás a kiadója, terjesztője a Deregnyői Református Keresztyén Gyülekezet. Van irodalmi, ill. gyermekrovata is. 1995 elején a lap szerkesztői állították össze a Szeretetnaptár I. évfolyamát, mely a zürichi Glaube in der 2. Welt támogatásával jelent meg. –...megnyit →
Egyházi folyóirat (Deregnyő, 1994). A Lónyay Gábor Polgári Társulás a kiadója, terjesztője a Deregnyői Református Keresztyén Gyülekezet. Van irodalmi, ill. gyermekrovata is. 1995 elején a lap szerkesztői állították össze a Szeretetnaptár I. évfolyamát, mely a zürichi Glaube in der 2. Welt támogatásával jelent meg. –...megnyit →
Részletek
Egyházi folyóirat (Deregnyő, 1994). A Lónyay Gábor Polgári Társulás a kiadója, terjesztője a Deregnyői Református Keresztyén Gyülekezet. Van irodalmi, ill. gyermekrovata is. 1995 elején a lap szerkesztői állították össze a Szeretetnaptár I. évfolyamát, mely a zürichi Glaube in der 2. Welt támogatásával jelent meg. – Szerk. Csoma László.